🚛 Vásárolj 20.000 Ft felett és INGYEN kiszállítjuk a rendelésed!

Ugrás a tartalomra

Palackba zárt természet - így készülnek az illóolajok és az abszolútok

A természet tele van varázslatos illatokkal, de hogyan kerül a rózsa vagy a fahéj káprázatos aromája egy üvegcsébe?

Nos, ennek is megvan a maga tudománya. A növények aromás vegyületeket tartalmaznak; ahogy a nevük is mutatja, ezek felelősek a természet csodás (vagy éppen borzalmas) illatáért. Az aromás vegyületek megszerzéséhez ki kell őket vonnunk a növényekből. 

Az emberek évezredek óta alkalmazzák a növények illatanyagait különböző célokra, méghozzá rendkívül kreatív módokon. Néha az is elég, ha kifacsarunk egy citromot, máskor jóval bonyolultabb eljárásra van szükség.

A szirmoknak, a száraknak, a gyümölcsöknek, a zöldségeknek, a leveleknek és a fakéregnek különböző textúrája, struktúrája és összetétele van, ezért aromás vegyületeik kivonásához is különböző módszerekre van szükség.

Az aromás vegyületek kivonásának három fő metódusa van: a gőzöléses lepárlás, az oldószeres kivonás és a sajtolás. Mindegyik módszerrel illatanyag nyerhető ki, melyet különböző termékekben és parfümökben használhatunk. Az illatokat szintetikus módon, vegyszerek segítségével is előállíthatjuk egy laboratóriumban.

GŐZÖLÉSES LEPÁRLÁS

Gyógynövényekből, magokból, fakéregből és gyökerekből (például a borsmentából, a szantálfából vagy a muskotályzsályából) általában ezzel a módszerrel vonják ki az illatanyagokat.

Ez a viszonylag egyszerű technika nem sokat változott az évezredek során - nem kell hozzá más, csak víz, a lepárolni kívánt összetevő, illetve tárolóedények, melyekben felforrósíthatjuk a vizet és összegyűjthetjük a párlatot. 

Lényege, hogy a folyadékokat gőzzé alakítjuk a forráspontjukon, majd a keletkező gőzt hűtéssel folyadékká alakítjuk. A desztillátum összetevőit elválasztják egymástól az eltérő fajsúlyuk alapján. A hő lebontja a növényt, az illóolajokat tartalmazó aromás vegyületek pedig pára formájában kiszabadulnak. Az illatos gőzből hűtés hatására folyadék keletkezik. A sűrített folyadékot egy tárolóban helyezik el, ahol a víz és az olaj elválik egymástól. Máris kész az illóolaj! 

OLDÓSZERES KIVONÁS

Egyes összetevők nem bírnák ki a gőzöléses lepárlás során keletkező hőt. Az ilyen virágok (mint például a mimóza és a jázmin) esetében az oldószeres kivonás nevű módszert alkalmazzák. Ez a technika nem igényel hőt, gőzt vagy vizet. Az összetevőket valamilyen oldószerbe - például etanolba vagy hexánba - merítik, így nyerik ki aromájukat. 

Az oldószeres keverék feloldja a növény aromás vegyületeit, melyek így a folyadékba kerülnek. Az oldószert ekkor kivonják a folyadékból; az így keletkező illatos, koncentrált keveréket abszolútnak hívják. Az abszolútok illata a hőkezelés hiánya miatt általában közelebb áll az eredeti növény aromájához, mint az illóolajoké. Számos növényből készülhet illóolaj és abszolút is, de egyes összetevők csak abszolút formájában nyerhetők ki. Ez a kivonási forma konkrét és gyanta kivonására is alkalmazható. 

SAJTOLÁS

Az aromás vegyületek kivonásának legegyszerűbb és legősibb módja. Az illóolajat az összetevő összenyomásával nyerik ki. 

Manapság citrusfélék - grépfrút, citrom és lime - héjából származó illóolaj kinyerésére használják, mivel ezek a gyümölcsök jellemzően a héjukban tárolják olajaik nagy részét. A sajtolás kézzel és gépi úton is végezhető. 

Kezdőlap - Palackba zárt természet - így készülnek az illóolajok és az abszolútok

Copyright © 1995–2022 Lush Retail Ltd.