Tiszta dili - az igazság a szappanok mögött

A szappan azóta a tisztálkodási rutinunk része, amióta élünk, de gondolkodtál már rajta, hogy mégis hogyan működik? Ne gondolkozz tovább, itt vannak a válaszok.

Hogy működik a szappan?

Dióhéjban: a szappan lehetővé teszi, hogy az olaj keveredjen a vízzel, így a zsír és a szennyeződések könnyedén lemoshatók a csap alatt. A szappanmolekula egy kicsit olyan, mint a mágnes: az egyik fele taszítja a vizet (ezt hidrofóbiának nevezzük), miközben a bőrön található olajokhoz kapcsolódik. A másik fele a vízhez kapcsolódik (ez pedig a hidrofília). Az olaj keveredik a vízzel, így a szennyeződéssel és a zsírral együtt könnyen lemosható. Ez a mély tisztítás okozza az ismerős "patyolattiszta" érzést a bőrön.

A bőrt barátságos baktériumok vékony rétege fedi, melyet mikroflórának nevezünk. Ez a réteg védi meg a bőröd a kórokozóktól, a fertőzésektől és a betegségeket okozó baktériumoktól. De mi történik vele fürdés vagy mosdás közben? Ha szappannal mosakszol, lemosod a mikroflórát is. Egy tanulmány szerint az antibakteriális szappannal való mosdás során bőrünk természetes védőréteg nélkül marad, így a kórokozók és esetleges fertőzések szabadon garázdálkodhatnak. A szilárd szappan kevésbé veszélyes a mikroflórára, viszont ugyanúgy tisztít. Érdemes váltani!

A fürdés rövid története

A legkorábbi szappanok olajok és hamu, agyag vagy homok egyszerű keverékei voltak. Bár a szappangyártás sokat fejlődött azóta, az alapvető mechanizmus ugyanaz maradt: forró olajok és zsírok keverednek alkáli sóval. Így készül a szappan és mellékterméke, a glicerin. A szappangyártáshoz kezdetben állati faggyút használtak, melyhez később csatlakozott az olívaolaj, a pálmaolaj és a kókuszolaj. Bár a faggyú ma is népszerű alapanyag, a Lush szappanbázisai növényi olajokat tartalmaznak.

Az első világháború okozta élelmiszerhiány miatt a szappangyártásban használt olajok és zsírok nehezen hozzáférhetővé váltak, így születtek meg az első kémiai alternatívák. A "modern" folyékony szappanokat mesterséges felületaktív anyagokból és adalékanyagokból készítették, és az 1950-es évekre többet adtak el belőlük, mint a szilárd verzióból.

Csak az elmúlt pár évtizedben kezdtünk rajongani a folyékony szappanokért, különösen azokért, melyek azt ígérik, antibakteriális összetevőik segítségével a baktériumok 100 százalékát elpusztítják. Pedig a folyékony szappan általában nem újrahasznosítható palackban kerül forgalomba, ami tökéletes rejtekhely a baktériumoknak. Évente 12,7 millió tonna műanyag kerül a Föld óceánjaiba, úgyhogy itt az ideje elfelejteni a folyékony szappant és visszatérni a jó öreg szilárd tömbökhöz.

A szappanforradalom szépségei

Nem mindenki szereti a szappant, de a Lush-nál sosem szerettünk a babérjainkon ülve biztonsági játékot játszani. Különböző olajokkal kísérletezve olyan szappanbázisokat alkottunk, melyek lehetővé tették, hogy különböző hatású és textúrájú szappanokat hozzunk létre. Olívaolaj, argánolaj és repceolaj (többek közt) az alapja azoknak a szappanoknak, melyekhez hasonlót még biztosan soha nem láttál. Ha fel akarod rázni a fürdőrutinod, itt a lehetőség.

Persze nem csak a szappan tisztítja a bőrt. Számos összetevőt adhatunk a keverékhez, ha csodás hatásra vágyunk. Radírozz homokkal, tisztíts faszénnel, polírozz tengeri sóval, lágyíts moszattal! A Lush rengeteg különböző típusú összetevővel kísérletezik, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő szappant.

Akár régi szappanrajongó vagy, akár valami újra vágysz, a Lush-szappanokkal megtalálod a számításod. Elhagynád a folyékony szappant, hogy kipróbáld a pucér, szilárd változatot? Csekkold a készletet itt.