Összetevő

Friss zöldszőlő

Vitis Vinifera

A szőlőlé, antibakteriális és antioxidáns hatása miatt a kozmetikai ipar kedvelt alapanyaga. A szőlőlé gazdag almasavban, mely az alfa-hidroxi savak (AHA) egyike. Az AHA savak segítenek helyreállítani a bőr nedvességtartalmát, hámlasztják a bőr felső rétegét, és segítik más hatóanyagok beszívódását. A friss fehér szőlőt megkeverjük, egy muszlinanyagon keresztül kipréseljük belőle a szőlőlevet, amit azután egyes friss termékeinkhez használunk jótékony hatású összetevőként. 

A friss zöld szőlő segít zsírtalanítani a bőrt, és anélkül tisztít, hogy megfosztaná a bőrt a nedvességtől. Abban is segít, hogy az elnyelő hatású porok - például a T'eo szilárd dezodor - képesek legyenek az egész napon át befogadni a fölösleges zsírt és izzadságot. A szőlő sok fajtája között van, amelyet gyümölcsként fogyasztanak, vannak, amelyeket kisebb-nagyobb szemű mazsolává aszalnak, és vannak, amelyeket kipréselnek, hogy szőlőlevet vagy bort készítsenek belőlük. A szőlő, melyet néha a gyümölcsök királynőjének is neveznek, gyógynövényként is kiváló. Elfogyasztva vírusőlő hatású, gazdag antioxidáns-forrás, melyet kifejezetten ajánlanak azoknak, akik betegségből lábadoznak. A szőlőfélék (Vitaceae) családjának Vitis nemzetségébe sok faj tartozik, ezek közül a leggyakrabban a Vitis viniferát használják borkészítésre. A szőlőművelés fejlődését kétségtelenül az a rajongás hajtotta előre, amellyel az ember viseltetik a stimuláló italok iránt, melyek közül a bor az egyik legnépszerűbb. A római korban az egyik legnagyobb bevételi forrást a szőlőből készült termékek, közöttük a borok jelentették. Az ókori Közel-Keleten a szőlő, a mazsola, a bor és az ecet értékes árucikk volt.

Hétköznapi kifejezéssel szőlőnek nevezünk minden bogyótermést, amely szőlőtőkén terem. A szőlőfélék (Vitaceae) családjába tertozó Vitis nemzetséget sok faj alkotja, és ezek a legrégebbi kultúrnövények közé tartoznak. A szőlőművelésre vonatkozó egyik legkorábbi feljegyzés Egyiptomból, az i. e. 4000 körüli évekből származik. A feltételezések szerint a szőlő (Vitis vinifera) már az emberek érkezése előtt vadon nőtt világszerte. A ma legismertebb szőlőfajta a legrégebben termesztett nővények egyike. A szőlőtőke a legtöbb területen fás szárú kúszónövény, de száraz éghajlaton önmagában álló bokorrá is fejlődhet. A szőlőszemek fürtöket alkotnak, színük a feketétől és kéktől a vörösig és a fehérig változhat.